Megpróbálom a tudományt is segítségül híva bebizonyítani, hogy az írás igaz.

Az Úr parancsot adott prófétájának.:
Jónás könyve 1.fejezet 2.” Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és kiálts ellene, mert gonoszságuk felhatolt elémbe!”

Jónás nagyon megrémült a feladattól, mert nem volt kedve kiabálni a bűnös Ninivében. A próféta úgy döntött, hogy elmenekül az Úr színe elől. Jáfó (Joppa) kikötőjében hajóra szállt, az volt a terve, hogy Tarsisba menekül. Lássuk, be a tengeri bujkálás nem valami egyszerű feladat, hiszen az emberek többsége a szárazföldön él, bár kétségkívül Jónás nagyobb eséllyel rejtőzködhetett el a tengeren, mint Noé az Özönvíz idején. Mivel az Úr nem az agyakat, hanem a szíveket vizsgálja, nem a rejtőzködés módja volt szégyenteljes, hanem a ténye.

A hajó elindult Tarsisba és az Úr érzékelte, hogy Jónás létezésének jele érkezik hozzá. Jónás istene hatalmas vihart kavart, a bárka recsegett ropogott, a rémült hajósok elkezdték a rakományt a vízbe dobálni, hogy könnyítsenek a tákolmányon. A matrózok, ki-ki a saját istenéhez fohászkodott, Jónás próféta pedig behúzódott a hajó belsejébe és elaludt. Bár különösnek tűnhet egy végveszélybe került hajó utasától az efféle viselkedés, ne feledjük, hogy az Úr a szíveket vizsgálja, nem az agyakat.

A matrózoknak gyanús volt a békésen szunyáló utas, ezért sorsvetéssel megállapították, hogy a vihar feltehetőleg Jónás miatt van. A próféta elmondta a hajósoknak, hogy bizony ő az Úr elől menekül és tuti, hogy a vihar azért van, mert dühös az istene. Jónás megkérte a matrózokat, hogy hajítsák őt a tengerbe, mert szerinte addig nem nyugszik el a vihar, amíg ő a hajón van. A hajósok előbb megpróbálták a partra irányítani a hajót, de az Úr nem engedte. Nem volt mit tenni, a matrózok nem vizsgáltak sem szívet, sem agyat, bedobták Jónást a tengerbe. És ekkor csoda történt! Megszűnt a tenger háborgása.        

Mi történt ezután?
Jónás 2.könyve 1. „Az Úr pedig egy nagy halat rendelt, hogy benyelje Jónást. És lőn Jónás a halnak gyomrában három nap és három éjjel.”

Sokan, akik nem hiszik a Biblia igazát, azok azt állítják, hogy egy bálna volt a nagy hal, melyet odarendelt az Úr Jónás bekapatására. Ez kérem nem igaz! Egy igaz hívőt nem lehet behúzni egy ilyen csapdába. A Biblia az esemény összes vonatkozásában halat, vagy cetet említ.
 Máté evangéliumában Jézus is megerősítette az igazságot.:” Mert a miképen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában.”
A világ legnagyobb tüdős vízi állata, a kékbálna sem rendelkezik akkora torokátmérővel, hogy átférne azon egy ember. Cetnek cet, de nem hal. Felmerül a kérdés, hogy akkor milyen állat képes lenyelni egy embert egészben, amit halként és a cetként is definiálhatunk?

A válasz igen egyszerű! Az óriás cetcápa képes erre. Ez nevében cet és hal is egyben.
Persze a hitetlen ember rögtön azzal érvel, hogy ez egy kopoltyús állat, és az a vízből veszi ki az oxigént. Mivel Jónás nem rendelkezett kopoltyúval, pusztán az isteni gondviselés menthette meg őt a megfulladástól. Természetesen az Úr gondviselése szükséges, ám tudományosan is igazolható, hogy fizikailag egy kopoltyús állat és egy emlős jól megférnek, nem csak egymás mellett, hanem egymásban is.

Mit kell tudnunk az óriás cetcápáról? (Rhincodon typus)

A nagy hal akár tizennyolc méteresre és 20 tonnásra is megnőhet. A nyílt, mély vizeket és a sekély vizeket egyaránt kedveli, folyamatosan nagyra nyitott szájjal úszik és kiszűri a planktonokat és a prófétákat. Békés állat, jelképes fogai nem tehetnek kárt az emberben. Sokan értetlenkedve kérdezik és nehezen tudják elfogadni, hogy Jónás három teljes napon keresztül hogyan élte túl a cetcápában való tartózkodást. Vegyük sorra a problémákat.

Hogy jutott levegőhöz Jónás próféta?

Képzeljük el, hogyan nézhetett ki a halbani történés a gyakorlatban. A cetcápa Jónással együtt levegőt is nyelt a gyomrába. Az teljes képtelenség, hogy csak Jónást, levegő nélkül nyelt volna, hiszen a próféta a víz felszínén úszott. A cet gyomrában azonnal kialakult egy abnormális búvárharang. A beszorult néhány száz liternyi levegő önmagában kevés, hiszen a kopoltyús állatnak három napig kellett ellátnia oxigénnel utasát. Felvetődik a kérdés, hogy valósulhatott meg a levegőcsere. A kopoltyús élőlények nem ismerik a kilégzést, ám Jónás esetében megvalósult az isteni parancsra történő belégzés. Akkor kérdem én, miért ne valósulhatott volna meg az isteni parancsra történő kilégzés? Megvalósult. Nyomás által.
Szinte már hallom a kétkedő megnyilvánulásokat, melyek azt pedzegetik, hogy ha a cetcápa mélyre merült, és a hatalmas víznyomás segített a hal gyomrából kipréselni a levegőt, akkor vajon amíg felmerült az állat friss levegőért, addig mit csinált Jónás levegő nélkül?
A válasz egyszerű, az Úr préselte ki a vízfelszín közelében lévő cetgyomorból a levegőt. Ez nyilván párosult egy böfögő hanggal, emlékeztetve minket arra, hogy a cetcápa nem tisztátalan állat, nem is osztott körmű, bár majdnem kérődzik.
Az ismételt belégzés és a folyamatosan fenntartott halbeli búvárharang éltette a prófétát három teljes napon keresztül.

Mit evett és mit ivott a próféta a halban?

Édesvízhez többféle módon hozzájuthatott Jónás. Az egyik lehetőség az, hogy a búvárharangot képező halgyomor falán lecsapódó párát gyűjtötte össze a próféta. A másik lehetőség pedig az, hogy a cetcápa egy-egy természetes, vagy az Úr által kreált felhőszakadás során tátott szájjal az ég felé fordult, így jelentős mennyiségű édesvíz jutott a hal gyomrába, melyet az utas jó egészséggel, bátran fogyaszthatott. Ezen második lehetőség során Jónás megláthatta az eget, folyamatosan friss levegőhöz és édesvízhez juthatott, bár lehet, hogy a vihar álmosságot hozott rá, de most ne vizsgáljuk se a szívet, se az agyat. A próféta krileket planktonokat fogyasztott, csak ki kellet nyúlnia érte a búvárharangból. Ne gondoljuk, hogy csak krileket, növényeket és Jónást tud a szervezetébe juttatni a cetcápa! A gondviselés során nyelődhetett a gyomorba lazac, vagy akár a sósvízi tokhal is, ez utóbbiból tubus módjára kinyomogathatta az utazó a kaviárt.

Halbani komfort és megvilágosodás.

Talán a legfontosabb dolog, hogy a búvárharang megóvta Jónást a keszonbetegség kialakulásától. A cetcápa nyugodtan végezhetett életterének megfelelően mélyebbre történő kiruccanásokat, ez nem viselte meg utasát. Közel kétezernyolcszáz esztendővel ezelőtt a halbani búvárkodás volt a kor wellness-e. Az igazi gondoskodás a hal belső megvilágításában nyilvánult meg, mert az Úr a cetcápát világító planktonokkal sűrűn lakott vizekre irányíthatta, így volt kellő motiváció ahhoz, hogy a próféta megbánhassa tettét, vagy nem tettét.

A három napos utazás élettani hatása a cetcápa-Jónás szimbióta párosra.

Azért beszélhetünk szimbiózisról, mert amíg a cetcápa vízzel, levegővel, élelemmel látta el a prófétát, addig a hal megismerhette Jónás miatti isteni gondoskodást. Jelentős problémát jelentett a cetcápa számára a gyomrában lévő búvárharang. Túl sok levegőt nem nyelhetett be egyszerre az állat, hiszen az jelentősen rontotta volna a lemerülési képességét. A cetcápába kerülő levegő csökkentette az állat sűrűségét, a vízkiszorítás pedig  megnövekedett, ezért kellett apránként nyelnie a levegőt a halnak. Igaz, hogy Arkhimédesz még nem élt a Kre.8.században, de ez nem jelenti azt, hogy törvényei ne működtek volna korábban. A próféta sűrűsége nincs jelentős hatással a végeredményre, de egy tíztonnás hal által benyelt egy-két köbméter levegő már erősen megnöveli a felhajtóerőt.
Korábban említettem a hal kilégzését, de ez nem feltétlenül szájon át történt. Azért valószínűbb a szájon át történő kilégzés, mert ha a bélrendszeren át történik, akkor az esetlegesen a bélekben megrekedő gázok folyamatosan ismétlődve csökkentik az állat sűrűségét, rontva az állat természetes, nem isteni sugallatra történő lemerülésének lehetőségét. Vegyük figyelembe, hogy jelentősen megváltozott a cetcápa életkörülménye, ezért elképzelhető egy olyan isteni beavatkozás, melynek során a hal kiválasztotta a búvárharang levegőjéből a felhalmozódó széndioxidot és az esetleg mégis a nagy állat hátsó felén távozott. Jónást nem csak az oxigén hiánya, hanem a saját maga által kilehelt széndioxid felhalmozódása is elkábíthatta, megölhette volna. A magas koncentrációjú CO2 kómát okozhat és egy elkábult próféta is bizony bele fulladhatott volna a búvárharang alatt lévő vízbe. Evvel kapcsolatosan térnék ki az alvás problémájára. A bekapatás előtt Jónás próféta nagyot aludt a hánykolódó hajón, így magát kialudva kezdte meg halbeli, megvilágosodó tevékenységét. A történetet megkérdőjelezők bizonyára felvetik most, hogy három teljes napon át nem bírhatta ki a próféta alvás nélkül.
Tegyük fel, hogy két nap után, nagyon álmosan, fáradtan elaludt. Itt jön ismételten az isteni gondviselés. Az Úr bezáratta a cetcápa száját, vagy lezárta a gyomrát. A felesleges víz távozhatott a hal bélrendszerén keresztül. Az állat gyomrában csak kevés levegő, plankton, a próféta, meg esetleg a kaviáros tokhal maradt, tehát nem volt mibe belefúlni. 
A leírtakból világosan következik, hogy a cetcápa-Jónás szimbióta tökéletes harmóniában tudott élni. Az állatot nem zavarta a levegő, Jónás pedig ugyanazt a táplálékot tudta fogyasztani, mint a hal és az alvás is megoldódott.  

Hogy is zárult a halbani tartózkodás?

Jónás2.11” És szóla az Úr a halnak, és kiveté Jónást a szárazra.”
Ugye ebben sem találni semmi kifogást. Egy hal számára, mely böfögni sőt talán szellenteni is tud, nem jelenthet problémát egy efféle mutatvány.

Kedves Olvasó!
Sajnos létezik néhány, az igazság elferdítését szolgáló hamis legenda. Ilyen a korabeli, görög eredetűnek beállított, valójában hamis tekercs, mely gyorsan megbukott az igaz hívők körében. Már a tekercs címe is problémás.: „ Gusztáv apostol az izzadó eszkimókhoz írt II. levele”. A hamis levél, mint a legtöbb hamis prófétától való sátáni eredetű irat, részben igazat mond. Ebben az írásban a leghajmeresztőbb, amikor Gusztáv apostol arról tudósít, hogy a nagy szürke fogasbálna egészen Ninivéig köpi a prófétát, aki repülése közben felolvassa az Igéket minden nemzetnek, ami felett elhalad. Persze a Sátán jól tudta, hogy milyen képet kellett a hamis tekercsre festeni. Most, az utolsó időkben válik csak világossá, hogy a hamis irat készítője modern, nehézbúvár sisakban ábrázoltatta Jónást. Tette mindezt azért, hogy félrevezesse az embereket.